Ennek az okait nem fejtegetném, mert felesleges, a lényeg, hogy nyomós okokból nem tudták.
Mindketten lazán és röhögősen várakoztunk, aztán amikor bementünk a terembe és az anyakönyvvezető elkezdte a beszédét én alig tudtam türtőztetni magam, hogy ne törjek ki zokogásban, de szerencsére sikerült. A. szétgyurmázta a kezem, azon imádkoztam a gyűrűhúzásra azért maradjon valami az ujjaimból. :) Megható, kedves kis szertartás volt, olyan, amilyet mindketten szerettünk volna.
Az esküvő után elindultunk az étterembe, ahová a barátainkat vártuk, akiknek sejtése nem volt arról, hogy mire is hivatalosak, ugyanis két hete eljegyzési vacsorára hívtuk meg őket. :)
A meglepetés jól sült el, és a vacsora is nagyon jól sikerült, még egy kis tánci-tánci is volt, már amennyire nekem lehet táncolni. :)
Összességében az egész olyan volt, amilyet elképzeltünk, amilyet mindig is szerettünk volna. :)
További képekért KATT a képre! :)









