hogy témánál maradjak

Nem, egyelőre qrvára nincsen kedvem elővenni a téli mamuszomat, a zoknijaimat, a fahéjas-narancsos illóolajat, továbbá nincs kedvem előszedni a téli ruháimat, és a gyereket még nem akarom téli overállba öltöztetni. Úgyhogy kedves ősz légyszives kapard össze valahonnan a vénasszonyaidat, hogy hozzák vissza még egy kicsit  a nyarat!!!!

ősz

Hogy finoman fogalmazzak, ez az október végi időjárás egyáltalán nem nyerő. :(

hihetetlen

Nézelődtem a képeim között, és most valahogy olyan hihetetlennek tűnik, hogy mind a két képen én vagyok.....

Találkozás Elinoreval

Elinore=Iza, Iza=Elinore. :)

Ugyanolyan, mint ahogy a blogján megismertem, vagy ahogy a másfél éves pofázásaink során skype-n.

Nagyon klassz három napot tudhatunk magunk mögött, és most nagyon utálom, hogy el kellett mennie. :(

Kecskeméten Izával

Jó, hogy ...

Elinore itt van. :)

megint egy qrva okos ember

Úgy látszik a zárt osztály - ahogy Lepkevár mondta - tényleg elszabadult, mert tegnap megint sikerült egy nagyon okos emberbe akadnom. Egy középiskolai osztálytársnőmhöz leültem a kecskeméti borutcán Marcival, és megkérdezte, hogy M. hogy bírja a kiképzést, a tömeget stb. Mondtam neki, hogy mindegy hogy hol vagyunk csak a tápszeres üveg kéznél legyen. Erre a mondatomra a társaságukban ülő, számomra teljesen ismeretlen vén f@sz a következőt reagálta: Mi van? Manapság kiment a szoptatás a divatbú'?
Mondanom sem kell, hogy eldurrant az agyam, és megmondtam neki, hogy igen, képzelje, két hétig volt mindössze tejem, mert a gyerekem két hónapig feküdt tőlem 70 kilométerre egy inkubátorban és a tejképződéshez a testi kontaktus szinte elengedhetetlen. Még megkérdezte, hogy császáros voltam-e? Erre faszikám aszongya, hogy, akkor legalább könnyű szülésem volt. Na én ennél a pontnál álltam fel az asztaltól....

csinos anyuka-slampos baba

Ahogy sétáltalom Marcit örömmel konstatállom, hogy a slampos és igénytelen kismamák kora javarészt lejárt. Értsd ezalatt: cömbis mackógatya, kinyúlt póló, lenőtt, zsíros haj...stb. Én is azt vallom, hogy attól mert Anya lettem még nő is maradtam és ennek "hangot is kell adni". Szerencsémre nem sok plusz maradt rajtam, kb. 5-6 kilóval küzdök még, de az meg simán elfér. (a szülés előtti 87 kilós önmagamhoz képest, meg egyenesen bombázó vagyok :D). Én smink nélkül se nagyon hagyom el a házat, bár ez már nem az igényesség vagy az igénytelenség kategóriába tartozik. De nem is igazán magamról akartam írni. Tegnap találkoztam egy volt osztálytársnőmmel, egyidősek a gyerekeink. E. mindig is nagyon trendi és igényes csaj volt, a szónak nem a legjobb értelmében, szerintem ő már hajlamos túlzásokba esni, ha divatról van szó. Tegnap is buggyos seggű törökgatya (szvsz a leglehetetlenebb női viseletek egyike), szexi fölső, frissen kiszárított haj..stb. És itt jön, ami nekem nem tetszett. A gyereken agyonhasznált cömbis, folt hátán folt body, kinyúlt nadrág. Én sem csinálok Marciból bazárimajmot, de az a minimum, hogyha kiviszem sétálni akkor normális, igényes és legfőkébb tiszta ruhában teszem. És akkor még jött a hab a tortán, ami már nem is kapcsolódik a témához. Együtt mentünk a Dm-be. Én előkéért, ő valami szúnyogriasztót keresett a gyerekszobába. Én próbáltam célozgatni, hogy a chicconak vagy egy marha jó ultrahangos készüléke vegyszer nélkül, de ő meg se hallotta. És végül mit vett??? Chemotox sprayt bzmg!! Mert ő azt találja a legjobbnak, ha befúj a gyerekszobába, aztán meg kiszellőztet és akkor semmi gond nem lehet. Fújtatok már be Chemotox-szal?? Mert én igen. Fullasztó és iszonyatosan büdös, amellett gondolom egy féléves gyereknek mennyire jót tesz.
Nem akartam ennyire belemenni, és nem akarok senkit sem kritizálni,  de tény az, hogy nem minden nőnek kellene szülnie ez biztos.

rézf*szú bagoly

Tegnap este kiültem az erkélyre, hogy kicsit egyedül legyek és élvezzem a csendet. Hát nem sikerült.
A totál süket 87 éves mama a  szomszédban azt nehezményezte a lányának, hogy miért megy el otthonról.
A nő bepipult és totál hangerővel üvöltötte:


- Mitű' fééész, tán asziszöd elvisz a rézfaszúúúú bagoly??

nem értem

Ma este Kecskeméten találkoztam egy exemmel. Vele jóban vagyok a mai napig, ha találkozunk mindig váltunk pár szót. Neki is van egy kislánya,most öt hónapos. Persze az első kérdése az volt, hogy hogy vagyunk, mert látta iwiwen, hogy nem volt egyszerű a helyzet. A következő mondata pedig, legnagyobb megdöbbenésemre már az volt, hogy meglepő volt neki, hogy "olyan" (mégis milyen?????) képeket is feltettem Marciról, a gratulációkat meg pláne nem értette. Mi van???????? Marci 1450 grammosan is az én kicsike fiam volt, akire már akkor nagyon büszke voltam és meg  akartam mutatni az egész világnak. Ami pedig a gratulációkat illeti, akkor minden egyes jó szó, kedves üzenet nagyon-nagyon jól esett.

hogy ne csak morogjak...

Ma sikerült egy P*na márkájú varrókészletet beszereznem. :D

bzmg!

Ennek a postnak a tartalma alapján a Marci-blogban lenne a helye, de mivel már a címe is 18-as karika, jobbnak látom ide beírni, az mégiscsak egy babablog vagymi.
Kezdjük ott, hogy már attól herótom van, hogy mindenkinek az ismerőse lettünk, mióta Marci megvan, pontosabban mióta Marcit tologatom a városban, bevásárolunk, kávézunk ..stb. De erről már írtam is itt, hogy mennyire nem bírom elviselni, hogy boldog boldogtalan leszólít, hogy de cukimuki és hogy mennyi idős..stb. Na de ami ma történt, az végleg kiverte nálam a bizosítékot.
A-nak szombaton félretetettünk egy farmert, ma mentem érte. Az üzletbe természetesen csak lépcsőn lehet bemenni, így úgy gondoltam egy percet kint maradhat a gyerek, pláne, hogy teljesen ráláttam, még az üzlet ajtaját is nyitva hagytam, hogy halljam, ha valami gond van. Egy pillanatra fordultam el, hogy kifizessem a farmert, mire megint a gyerekre néztem, azt láttam, hogy egy nő nyakig a babakocsiban van és a gyerek szájába tömködi a cumiját. Kiléptem az üzletből és nem voltam egyáltalán se finom, se nőies. És természetesen még a kedves hölgy nézett rám ferde szemmel és én voltam a köcsög.
Tanulság? Az van. Ha 300 lépcsőn kell bevinnem a gyereket, akkor is beviszem, és megkímélem őt is és magamat is az ilyen parasztoktól.

lagzi

Késői, vagy inkább korai bejegyzés ez, ugyanis este a gyerek fürdetése és etetése után, kb. fél nyolckor én is kidőltem, most meg teljesen éber vagyok. Így gondoltam billenytyűzetet ragadok és írok pár sort a szombati nagy eseményről, amikor kedves Barátnőm férjhez ment.
Szerintem minden maximálisan jól sikerült, kivételesen a templomi esküvőn sem unatkoztam annyira jól beszélt a pap.
Ami a vacsorát illeti, azt hiszem utoljára akkor ettem ilyen isteni rántott csirkét, amikor még a mamám nevelte "tanyasi" csirkéből csináltuk otthon, úgyhogy Sz. köszönet ezért az élményért is!! :)
A zenekar szerintem (szokás szerint :D ) szenzációs volt. Azért írom, hogy szokás szerint, mert 5 évvel ezelőtt az első esküvőmön ők húzták a talpalávalót és azóta mindkét barátnőm lakodalmán is. Két éve a srácok igencsak pislogtak, amikor A-val jelentem meg a táncparketten. :D Most már nem lepődtek meg. :D
A hangulatról szerintem mindent elárul, hogy még most sem érzem a lábam! :)
És a képek:

Ui.: Sz. szenzációsan néztél ki!! :):)

Eger és egyebek

Nagyon elmaradtam az írással, igazság szerint nem is hiányzott a net azalatt a négy nap alatt, amíg Egerben voltunk. Most is csak azért ültem ide, hogy pótoljam az elmaradt történéseket.
Szóval Eger:
Egy 6 hónapos babával nyaralni iszonyatosan jó, és legalább ennyire fárasztó is. Marci igazán formában volt, nagyon érezte, hogy nem otthon van, egyes-egyedül a vízben nem hisztizett, egyébként volt, hogy Eger sétálóutcáján cipeltem a kis seggét, mert annyira ordított, hogy semmi más nem használt.
Szép volt, jó volt de a negyedik nap már örömmel heveredtem le itthon a saját kanapémra.
Na de beszéljenek inkább a képek:

Tegnap pedig életem egyik legfergetesebb lagzijában voltunk, ha lesznek képek, majd azokkal is jövök. :)

Mennyi? 30! II. rész! :)