Boldog Új Évet!

Minden kedves olvasómnak kívánok olyan 2011-et, amilyet szeretne! Álmaitok, vágyaitok váljanak valóra! :)

még jó...

...hogy időnként kiürítem a postaládát. :D Igen, ez az egyik gyengém, mivel általában le- és fölmenetben is mindkét kezem foglalt, így van, hogy csak heti egyszer kerítek sort erre a műveletre. De szerencsére tegnap megtettem, különben ma nem jutottunk volna el a Városházára, ahol egy kis műsorral  és egy kis ajándékkal is kedveskedtek a 2010-ben született babáknak és szüleiknek. Szerintem nagyon szép gesztus volt ez a várostól. :) Marci határozottan élvezte, persze leginkább a hatalmas csillár és a jövés-menés kötötte le, de nyugodtan végigülte az egészet és ez a lényeg. :)
A helyi újság fotósa pedig meg is örökített minket. :)

másképp

Éjszakai bagoly lettem. Marci most már annyi törődést és figyelmet igényel napközben- az altatásokról már ne is beszéljek (grrrrrrrrrrrr!!!)- hogy a házimunkák javát estére hagyom. Persze nem a porszívózást és a mosást (bár a szomszédok nagyon megérdemelnék :P ), de pl. a vasalás, száraz ruhák összeszedése, rendrakás és ehhez hasonlók mind késő estébe nyúlnak. Na és persze az is teljesen felejtős, hogy saját magammal napközben törődjek, úgyhogy ez is az éjszakába nyúlik. De valahogy nem bánom. Jól esik ilyenkor egyedül lenni saját magammal. :)

2010 part 2.

Akartam írni erről az évről egy hosszabb lélegzetvételű postot, de azt hiszem inkább annak örülök, hogy lassan vége van, és inkább nem emlékezem a rossz dolgokra. Az a vicc, hogy tavaly ugyanígy vártam 2009 végét, és hittem, hogy majd az idei év jobb lesz. Mert valahogy ilyenkor mindig ezt várja az ember. Bár most a csillagjósok is ezt jósolják..de én már inkább nem is írok semmit. Lesz, ahogy lesz, azt fogadom el, ami jön és majd próbálom belőle kihozni a legjobbat. :)

2010

Emlékszem milyen nagy reményekkel indultam neki ennek az évnek. Hát jó szar év lett. Persze leszámítva Marcit. Egyelőre ennyit az évösszegzésről, majd valamikor a napokban bővebben. :)

Boldog Karácsonyt!

Holnaptól nálunk beindul a nagyüzem, úgyhogy kétlem, hogy érdemben gép elé keverednék. :) 

Úgyhogy én most kívánok Nektek áldott, békés, szeretettel teli karácsonyi ünnepeket! :)

:D

A tápszer a világ egyik legnagyobb találmánya. És a legbüdösebb is. :D

menü

Végre-végre megvan mi lesz szenteste a menü! :) Gyors is finom is és a főételért köszönet Lazacnak! :)
Előétel: frissen sült kacsamájszeletek salátával
Főétel: Csibe másként Lazac módra
Desszert : Raffaello szelet

kívánság

Kedves Fogtündér!
Azt kívánom, hogyha a Gyerek álmos aludjon és maradjanak ki a 1-2-3 órás altatások. Köszönöm! Ja és még az éjszakai etetésekről és ordításokról is szíves örömest lemondanék.

Köszönettel: Egy Fáradt Anyuka

fogorvosnál

Ma kivették egy fogam. Ennek a történet szempontjából csak annyi jelentősége van, hogy az egész fejem le volt zsibbadva és egy jó nagy tampon is növelte még a fejkörfogatomat. Naivan megkérdeztem a dokim, hogy szerinte így mehetek-e még emberek közé, mire ő azt találta mondani persze, hisz' úgyis mindenki a melleimet fogja bámulni. :O :D

karácsonyra készülődve

Holle anyó rendesen megrázta a párnáját éjszaka, és ezzel még inkább adott egy löketet a karácsonyi készülődéshez. :) Azon már hetek óta agyalok, hogy mi legyen szenteste a menü. Kacsamáj az biztos lesz, és még valami, de még fogalmam sincs hogy mi. A cél, hogy ne kelljen órákat a konyhában rostokolnom, de a végeredmény nagyon finom legyen. A diétámat karácsonykor is tartani fogom, így most kivételesen kétfelé sütünk Anyuval. Ő hagyományos alapanyagokból, én meg nagyon nem. ;) Lesz diabetikus mézes is méz nélkül (igen tudom...de a méz nagyon hizlal :P), lesz túrópogácsa és valami kókuszos süti és még lehet valami kekszféle is. Ajándékokkal elvileg jól állok, mindent a neten rendeztem le, remélem minden meg is érkezik időben. Marci ajándéka sem nagyon bonyolult láttam szuper játékokat, amik igazán nekivalók lennének, bár megkérdőjelezem, hogy van-e neki ezekre szüksége amikor a mostanság a hangfal ütögetése az egyik kedvenc játéka. :)

szabadnap

A. és Manó ma adtak nekem egy szabadnapot, de ennek ellenére halkan megy a tv, csak settenkedek a lakásban, minden külső zajra összerezzenek, hogy "jajj csak a gyerek fel ne ébredjen!" és állandóan a sírását hallom, meg keresem a szőnyegen merre kotor épp. Jó ez a szabadnap, csak...

lemerült az elem

Nem tudom mi van most velem, de nem látok, nem hallok olyan fáradt vagyok. Fáradtabb, mint mikor Marci hazakerült a kórházból és állandó készenlét volt éjszaka. Persze a készenlét most is megvan, mert a legkisebb Ugrifüles most is szinte 3 óránként kel. :S Teljesen tanácstalan vagyok mit lehetne tenni ellene. És nem elég, hogy felébred még éhes is. És nem, nem éri be teával. Nem lehet átverni. A védőnő azt mondta semmiképp ne kapjon már éjszaka enni. Ok, hogyne. Inkább nem próbálom ki, milyen egy éhes, ordító gyerekkel fent lenni egész éjszaka.  Így marad a tápkeverés fél kézzel, mert a másik kezemben őméltósága trónol, ugyanis letenni se lehet, mert különben az egész lépcsőházat felordítja. Na de visszatérve hozzám. Ma pl. képes voltam majdnem állva elaludni. Az uszodában nem vettem észre, hogy a pénztáros a helyén ül és csak bambultam, amíg meg nem kérdezte, hogy mire várok? :D Azon csodálkozom, hogy úszás közben nem aludtam el. :D Aztán Marcin túl biztos ez a "remek", szuttyos időjárás is megteszi a maga hatását. A heti egyszeri napsütés nekem marha kevés. Úgyhogy most megint úszás, gyümölcszabálás és reménykedem, hogy jobb lesz.

olvasás

Nagyon hiányzik. Nagyon. Olvasok én, csak egy könyvet nem 3 napig, hanem 3 hónapig. :D

tél: érvek és ellenérvek

Szeretem, mert a számomra legszebb ünnep télen  van. Szeretem, mert a havas tájnál nincs szebb. Szeretem, mert a fiam is télen született. Szeretem, mert be lehet kucózni egy teával. Szeretem, mert lehet fahéjasnarancsos olajat  párologtatni.

Nem szeretem, mert utálom a hideget. Nem szeretem, mert jégfóbiám van. Nem szeretem, mert vége a nagy babakocsis sétáknak. Nem szeretem, mert be vagyunk hónapokra zárva a lakásba. Nem szeretem, mert reggel és este is sötét van. Nem szeretem, mert utálom a sok ruhát magamon (bár lássuk be annak is meg vannak a maga előnyei. :P).

:(

Köd előttem, köd utánam,

valahol az éjszakában

rohanok a fátyolból szőtt utakon.

Mama, kérlek, vigyázz még rám,

előttem hosszú út áll,

te tudod, honnan jött és hova tart.

Már ismered a végtelent,

szférák zenéje dalol neked,

és tiéd lett a fény, az a fény.

Szállj, angyalszárnyakon,

az idő tengerén várnak rád a csillagok.

Szállj a messzeség felé,

hol véget ér a gond, s nincs már többé fájdalom.

Vár az éj, mely könnyű álmot ád,

te legyél, ki új mesét talál.

Köd előttem, köd utánam,

rohanok az éjszakában,

emléked kísér most az utamon.

Odafönn már semmi sem véges,

meséld el az új meséket,

ha az álom engem is örökre betakar.

Már ismered a végtelent,

szférák zenéje dalol neked,

és tiéd lett a fény, az a fény.

Szállj, angyalszárnyakon,

az idő tengerén várnak rád a csillagok.

Szállj a messzeség felé,

hol véget ér a gond, s nincs már többé fájdalom.

Vár az éj, mely könnyű álmot ád,

te legyél, ki új mesét talál

nekem

majd.

Szállj, angyalszárnyakon,

az idő tengerén várnak rád a csillagok.

Szállj a messzeség felé,

hol véget ér a gond, elmúlik a fádalom.

Vár az éj, mely könnyű álmot ád,

te legyél, ki új mesét talál

nekem

majd

talán...

merengő

Emlékszem 3 éve advent idején ugyanígy bambultam ki az ablakon, és azon gondolkodtam nekem mindennél jobban kell egy gyerek. Pedig aztán akkor a legfontosabb dolog, mégpedig egy potenciális apajelölt hiányzott az életemből, egészen pontosan válófélben voltam és az életem (akkor azt hittem) romokban hevert.
Most pedig itt kotor ez a kis gombóc a szőnyegen, az enyém, a miénk, a gyerekünk. És én mindennél jobban szeretem... :)

unalmas

Unom, hogy G pont még mindig rajtunk lovagol. Feleség 1-en és 2-őn. Azt még mindig nem tudom melyik vagyok én, tulajdonképpen nem is érdekes. :D Az annál inkább, hogy hiába ismeri A-t kb. 10 éve, egyáltalán nem ismeri. Nem ismeri, mert ha ismerné, akkor nem gondolná azt, hogy őt bármitől/bárkitől el lehet tiltani. De ő még mindig azt gondolja, hogy én tiltom (tiltom, értitek hahahaha!) a férjemet tőle. Eszem ágában sincs. A. azzal és akkor találkozik, akivel és amikor akar. Ahogy én is. Az más kérdés, hogy nem mindig ugyanazokkal akarunk találkozni, nem mindig ugyanazokra az emberekre vagyunk kíváncsiak. De szerintem ez is teljesen normális. Ebben az esetben pedig csupán arról van szó, hogy A. már egy kicsit más életet él. Más célokkal, más tervekkel. Neki már nem poén a moziban pálinkázni, vagy minden szombaton picsarészegre inni magát. Ami jó volt még 5 éve, az nem biztos, hogy most is jó, ugyanis 10 hónappal ezelőtt gyökeresen megváltozott az életünk. Aztán ezt van aki felfogja, és van aki nem. Nos azokkal, akik nem, én nem is akarok érdemben foglalkozni, de ez nem azt jelenti, hogy A-nak sem lehet. :)

védőnő

Továbbra sem értem a funkcióját. Azon túl, hogy feljön és megkérdezi van-e kérdésem, és nekem sosincs (vannak jobb forrásaim) más soha nem történik. De azért itt ül majd' egy órát, volt hogy lemeózta hogy teszem tisztába a gyereket és ehhez hasonlók. Mondjuk arról sikerült leszoktatni, hogy csak úgy idelöttyenjen, most már legalább időpontot egyeztet.

advent

1 éve és most

megállapítások a tegnap éjszakáról

A Limoncello nagyon jó, de a nagyon sok belőle nem jó. :P

Gáspár Laci szerint szexi vagyok! Ezt most nem tudom eldönteni, hogy bóknak vegyem, vagy sem. :D

A.-val is tudok bulizni, ha ő is úgy akarja.

sima

Azt hiszem életemben először sikerült itthoni körülmények között frizurát csinálni magamnak. Kiszárítva, kivasalva, amit akarsz. :) Bocs A., és család tudom, hogy Nektek nem jön be, de nekem most nagyon! :P

:(

Ma, ahogy nézelődtem a fészbúkon arra lettem figyelmes, hogy az egyik volt osztálytársnőm és egyben régi barátnőm üzenőfalán csak gyűlnek és gyűlnek az üzenetek, és először fel sem fogtam a tartalmukat. Aztán odakattintottam és szembesülnöm kellett a szomorú valósággal. 

Sz. meghalt.

Nyugodjék békében!

blabla

10 óra van a lakás persze még romokban, én még mindig pizsiben és túl egy hektó kávén. Megmoccanni sincs kedvem, pedig egy óra és itt a gyógytornász muszáj valami emberit varázsolni magamból és a lakásból is. Ez megint annak a következménye, hogy egy újabb remek éjszakán vagyunk túl, háromóránkénti ébredések, etetések, ordítások.stb. Mindegy, kezdem lassan megszokni. Most már majdnem biztos, hogy a foga. Bár legalább 5 hónapja mindent a fogára kenünk. Végülis majdnem mindegy mitől van, csak ne legyen beteg.

Off:
Egyébként meg agyalok és nemértek. Már megint, vagy még mindig? Passz.

haladgatok

A listámon a karácsonyi teendők közül ma már egyet kipipálhatok, ugyanis négy narancssárga adventi gyertyát ma beszereztem az adventi tálunkhoz. Idén is tál lesz, a koszorúprojekt évről-évre átkerül a következő évre, így hát idén is. :D

*jah és két textil arany-fehér angyalkának is képtelen voltam ellenállni. ;)

2008-as tálunk

dilemma

Hétvégén Marci az ötcsillagos Mamapapahotel vendége lesz, mégpedig azért mert megünnepeljük az egyéves házassági évfordulónkat. Már csak az a kérdés, hogy hogyan?

A verzió: elmegyünk valahova enni valami finomat, aztán ágyból nézzük az ikszfaktort és végre reggel nyolcig ki se nyitjuk a szemünket.

B verzió: elmegyünk valahova enni valami finomat, utána pedig kirúgunk a hámból és táncolunk hajnalig. És vasárnap az életképtelennél is életképtelenebbek leszünk, viszont várni fog ránk egy 10 hónapos hisztigombóc.

Miután Marci harmadik este és éjjel nem bír magával, én most egyelőre nagyon az A verzió felé hajlok...

hajjaj!

Már csak tényleg EGY hónap van karácsonyig, vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún (ami még nekem nincs). Szóval nyakunkon a karácsony, és nekem még egy nyamvadt ajándékötletem sincs, nemhogy ajándékom. Úgyhogy a lista a mai nappal kibővült ezzel a feladattal is.

idő

Néha úgy érzem, hogyha 48 órából állna egy nap, akkor sem lenne elég. Eldöntöttem, hogy most már naponta vezetem mit kell aznap megcsinálni, mik a teendők, hogy soha ne legyen semmiben elmaradás, mert tényleg néha úgy érzem, hogy az elvégzendő feladatoknak soha nincs vége. Ha elfogy a vasalnivaló, már megy a mosógép a következő adaggal, ha elmosogattam, akkor már ott vár a következő adag stb. Ha kitakarítottam, azt veszem észre, hogy már megint hétvége van és a porszívó végén állok és sorolhatnám. És még nem írtam a Marcival kapcsolatos állandó teendőkről, nem írtam arról, hogy valahogy nekem is ki kell néznem..stb.
Az alvásidőmből is elcsíphetnék egy kicsit, de arra nem vagyok képes! :D

import

Hála a blogspotnak, közel két év bejegyzései egy helyen vannak. :)

karmok

Vigyázat! HP (hülye picsa) post következik!!!
Ezer éve volt nekem már műkarmom, pár éve meguntam. Most viszont meguntam azt, hogy szinte minden nap baffkódni kell a karmommal, hogy valahogy kinézzen. Nincsenek szép körmeim, evvan. Ezt sem tudtam örökölni Anyutól, ahogy a filigrán alkatát sem. :D Szóval a lényeg, hogy nem mentem vissza régi manikűröshöz, hanem praktikusnak tűnt, hogy a fordásszal egy üzletben dolgozó csajhoz megyek. Jól meg is szívtam. Szerdán feltette, tegnapra a fele levált. Ma fogadott, azt mondta másfél óra alatt rendbe teszi, természetesen ingyen. (Gondoltam, ez nekem nem is volt kérdés.) A másfél órából néééégy óra lett, de már most látom a hibákat. Én gondolom rosszul, hogy addig kár volt az üzletbe belevágni, amíg nem dolgozik legalább majdnem tökéletesen? Persze most is mondta, hogy azonnal hívjam, ha gond van. Hát persze, kisgyerekes anyukaként pont arra van időm, hogy heti kétszer négy órát nála üljek, gondolom ezt ő sem gondolta komolyan. Így jártam, itt is beigazolódott a mondás, hogy olcsó húsnak híg a leve.

hangulat

Ahogy a sablonomon is látszik, már engem is elragadott egy ici-picit a karácsonyi hangulat. ;)

keserű

Ti tudtátok, hogy a kivi megkeseredik, ha tejtermékkel érintkezik?? Én sajnos nem tudtam, így tegnap egy tálka nagyonnnn keserű vaníliapudingot ettem kivivel. :S

lázban égünk

Mégpedig házvásárlási lázban. Végérvényesen eldőlt a dolog. Most átgondoljuk a lehetőségeinket, kiválasztjuk a megfelelő házat és megyünk. Persze ez jóval bonyolultabb, mint ahogy most itt vázolom, de a lényeg benne van. :)

Eper reggelire

Könnyű reggeli, nekem mégis megüli a gyomrom. És minél tovább olvasom, annál inkább rosszul vagyok tőle.
A Hotel Bali még "elment", de a folytatást határozottan kár volt megírnia Fejős Évának. Ami pedig különösen olvashatatlanná teszi az egészet, hogy úgy próbálta megírni, hogy önálló regényként is megállja a helyét. Nagyon nem sikerült. Kíváncsiságból még olvasok majd tőle esetleg, hátha kellemes csalódást fog okozni nekem, bár egyre inkább úgy érzem, hogy jobb lett volna, ha az újságírásnál marad.

tervek

A tegnap este és a ma reggel végleg döntött. Imádom ezt a lakást, de innen menni kell, vagy én megyek a börtönbe gyilkosságért. Este a már sokat emlegetett szomszéd bige hallgatta a megasztárt olyan hangerővel, hogy  tisztán hallottam mindent még füldugón (!) keresztül is, és 11-kor a kanapén kötöttem ki.
Ma reggel pedig Marci fél hatos etetése után 7-kor a másik szomszéd kalapált valamit az erkélyen. :S
Remélem ezt a blogot egy potenciális vevő se olvassa, mert meglehetősen szar reklám lenne a lakásnak. :D
A lényeg, hogy ezt eladjuk és veszünk egy HÁZAT!

álom

Azzal a dokival álmodtam, aki Marcit világrasegítette. A második császárt hajtotta rajtam végre, csak ketten voltunk a műtőben. Aztán Anyu jött neki rendezni a két műtétet bankkártyával. Nyolcvanezret kért. :D Közölte, hogy ritkán találkozik ilyen egyéniséggel mint én, és öröm volt velem dolgoznia. :D

Boldog karácsonyt!

Ez a felirat fogadott minket ma a tecsóban büdös nagy betűkkel és ismételte is önmagát lépten-nyomon amerre csak jártunk.
Karácsony, novemberben, 17 fokban. :S

megjöttünk

Nagyon jól telt ez a három nap kettesben. Próbáltunk azért mást témákat is találni, mint M., néha sikerült is. :) 

Karos nem okozott most sem csalódást, viszont a szálloda igen. És egy számunkra igen sarkalatos pontban, mégpedig a kajában. Svédasztalos vacsora és reggeli volt, és mind a kettő elég gyérre sikeredett minden alkalommal. Inkább éreztem magam egy huszadrangú menüzős helyen, mintsem egy háromcsillagos szállodában. A tegnap esti vacsora egyik fogása pl. tökfőzelék volt fasírttal. Bár nem vagyok finnyás, ezt a kombinációt még itthon sem eszem meg. Persze senki ne gondolja, hogy éheztünk, mert nem, de ha lehet ezt mondani, ilyen árakért nem ehhez vagyunk szokva. :)

?

Nem vagyok orvos, de akkor is érthetetlen számomra, hogyha egy baba szívhangja nem jó, akkor miért indítják be a szülést és nem kapják ki azonnal a gyereket császárral??
Ez most erről jutott eszembe...

Zalakaros

Mátra helyett Zalakaros. Hogy miért? Mert bár válság van, erre a hétvégére már minden hotelben teltház van. Engem megmondom őszintén meglepett, hogy alig találtam szállást. Persze mehettünk volna panzióba és vendégházba is, de két okból sem tesszük  most ezt. Az egyik, hogy nem voltunk nászúton, a másik pedig az, hogy lassacskán közeledik az első házassági évfordulónk is. :) Ezért mindenképpen egy kényeztető hétvégére vágytunk.
Ide megyünk: KATT!

hétvége

Talán ezen a hétvégén elutazunk kettesben. Én a Mátrába szeretnék. Nagyon-nagyon-nagyon! 20 fok lesz, napsütés és 1000 színben játszó fák. Ugye mondanom sem kell, hogy alig várom????

(semmi máson nem múlik, mint A. munkahelyén, úgyhogy tűkön ülve várom a telefonját...)

emlékezem...

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
	Juhász Gyula

forróvérű

Nem tudom mi van velem, de én még mindig farmerkabátban járok, alatta egy fölső, egy vékony sál és kész. Látom sokan elővették már a téli/őszi dzsekiket, de engem  nem visz még rá a lélek. Valahogy nem tudom elfogadni, hogy itt a tél. :s Másrészt tényleg nem fázok. Nem tudom, hogy a szülés miatt van-e, mindenesetre én élvezem. :)

párbeszéd 2010-ben

Anyu: Úúúú kislányom ez a csirke isteni, majd írd már le légyszi a receptjét!

Én: Dehogy írom, nézd meg a gasztroblogomban! :P

hümm

Régóta blogolok, és kb. azóta próbálom megfejteni, hogy azoknak az embereknek a lelkében vajon mi lakozik, akik névtelenül szólongatnak be másoknak válogatott bunkóságokat. Még nem sikerült megfejtenem, de nem is bánom. :)

nem, nem és nem

Nem hittem a szememnek ma a híradó alatt. Tavaly decemberben egy kismama meghalt terhességi mérgezés miatt, mert NEM ismerték fel a tüneteket.Hogyhogy nem??? Amikor az egyik legveszélyesebb terhességi szövődményről van szó, és a tünetei is elég egyértelműek. Még saját magamnak is tudtam anno diagnosztizálni, hogy qrva nagy a baj.
A kisfia életben maradt.  Együtt feküdt Marcimmal a koraszülött intenzíven Szegeden. A nagyszülőket ismertük fel, sokszor összefutottunk egy-egy látogatás alkalmával. Akkor sem akarom elhinni, hogy ez megtörténhetett. Amikor pedig arról beszéltek a riportban, hogy az asszony nagyon fájlalta a gyomrát és mégsem léptek semmit, megmondom őszintén zokogásban törtem ki, hiszen én éppen így jártam a császármetszés előtti éjjel, amikor már a májam kezdte felmondani a szolgálatot. Én is azt hittem, hogy a gyomrom fáj, pedig... Nálam időben lépett az orvosom, és ma szembesültem vele, mi lett volna, ha nem így történik.
A kisfiú édes kis tünemény, ici-pici még mindig, legalábbis a tévében úgy láttam, és egy ilyen banális tévedés miatt anya nélkül kell felnőnie. :(
Még mindig nem térek magamhoz, és még mindig nem akarom elhinni, hogy ez megtörténhetett... :(

2011

Meglátni és megszeretni. :)

Kinek mondjam el vétkeimet?

ikszfaktor

Én nem értem miért nem divat mostanában MAGYAR dalokat énekelni??!!

T/1

Fiatal anyuka köszönt el a barátnőjétől:
- Most már rohannom kell, mert nő a fogunk és nagyon nyűgösek vagyunk!

Na ezen a T/1-en mindig röhögnöm kell. Szívem szerint megkérdeztem volna, hogy milyen módszerrel növeszti a fogait, mert most nagyon szívesen kipróbálnám, még ha nyűgös is leszek utána, akkor is! :D

utazunk

Hogy hova és mikor azt még nem tudjuk. Csak az a fix, hogy kettesben pár napra! :)

mosódió és társai

Nem kérdés, hogy véglegesen le fogom cserélni a tisztítószereimet bio tisztítószerekre. A mosódió nagyon bevált, a fehér ruhákhoz tettem fehérítő port és így azok sem szürkülnek be. Van továbbá öblítő helyett mosóparfümöm is. Ezek közül pár illat nem vált be, de sebaj találtam igazán finomakat is! :)
Felmosáshoz mosószóda, vízkőoldáshoz pedig citromsav. A citromsavról ódákat tudnék zengeni, ugyanis annyira oldja a vízkövet, hogy a cillitbeng elmehet a picsbe.
Én ezt a próbacsomagot rendeltem meg  plusz  a citromsavat , szívből ajánlom mindenkinek! :):)

Fejős Éva: Hotel Bali

Nem tudom eldönteni erről a könyvről, hogy tetszik vagy sem. Végülis kiolvastam, így akár azt is mondhatom, hogy tetszett, viszont nem bántam, hogy véget ért. Azaz nem ért véget, mert már van folytatás. Amit talán elolvasok, mert kíváncsi vagyok rá. Azt hiszem. :D

Vasárnap

Olyan igazi vasárnapos vasárnapunk volt. Ebéd egy hangulatos étteremben, aztán mentünk Pocaklátogatóba Hajniékhoz, ahol szuperül éreztük magunkat, bár Marci azért hozta a formáját. :P
Hajni nagyon szép kismama. Csinos, bájos és harmonikus. Látszik, hogy élvezi minden pillanatát a babavárásnak! :o) Kár, hogy képek nem készültek. Na majd legközelebb. :o)

döbb

Engem megdöbbentett, amit G.  írt itt. Segítsen az állam! Ok, persze segítsen az állam is, de ha én is megtehetem, hogy párszor 250 Ft-tal segítsek azoknak a szerencsétlen embereknek, családoknak, akkor miért ne segítsek?Azok az emberek ott az otthonukat, az életük munkáját veszítették el, és az a baj, hogy szerintem nem ő az egyedüli, aki így gondolkodik, mint ő....

:(

Légifelvételek az átszakadt gátról:
ITT

Szóhoz sem tudok jutni tegnap óta, hogy ez megtörténhetett. Felelős meglepő módon persze nincs.

Monday morning

Van Gogh- Sunflowers

variációk egy témára

Apával

A régi ház körül

Hogyan vártalak?

barátság

Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között. Miért csillag a barát? És miért barát a csillag? Mert olyan távol van, és mégis bennem él? (...) Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit? Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég? Nem lehet rá válaszolni. Nem is kell.
	(Hamvas Béla)

hétvégén alkottam

holnap..

„Megszelídül az ember, ha gyereke születik. Rájössz, hogy nem halhatsz meg. Élned kell a miatt a kicsi valami miatt, amit létrehoztál. Ugyanakkor semmi sem döbbent rá jobban a halandóságodra, mint az, ha gyereked születik. A jövőt ő jelenti, nem te. És megérted – ilyenkor érted meg igazán –, hogy az életed véges. Az élet túszul ejtett. Nem halhatsz meg, ugyanakkor tudod, hogy meg fogsz halni.”
(Tony Parsons)

"Nagyon sokszor elmondtam már: a gyermekek nem olyanok, mint egy váza, amibe belerakom a virágot, és úgy rendezem, ahogy én akarom."

/Böjte Csaba/

álszentek

Álszentek és kaméleonok mindenhol vannak, igen itt a blogon is. Voltak olyan emberek, akikben maximálisan megbíztam, akik szinte mindent tudtak rólam. Kár volt ennyire bízni. Ez nem olyan rég lett világos a számomra. Csalódás, persze hogy az, de levontam most is a megfelelő következtetéseket és megtettem a szükséges lépéseket! ;)

Dr. Csernus Imre Bevállalja? című kötetében tíz beszélgetés lelhető fel, a doktor gondolataival kísérve. Minden beszélgetés előtt van egy röpke idézet: egy-egy szabály, amit érdemes lehet követnünk. Nézzük egyben!

1. 
   
   
   
   Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt.
2. 
   
   
   
   Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz...
3. 
   
   
   
   Tartsd tiszteletben a saját érési idődet! A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, amikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlenséget.
4. 
   
   
   
   A gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy felelős. Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát!
5. 
   
   
   
   Az önző ember először környezetét, majd önmagát teszi tönkre. Ide vezet az önzőség. Miért teszed mással azt, amit magadnak nem kívánsz?
6. 
   
   
   
   Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd, hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák így töltik be végül küldetésüket.
7. 
   
   
   
   Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra!
8. 
   
   
   
   Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd.
9. 
   
   
   
   A világban épp elég dologtól függsz akaratlanul. Ne válassz magadnak újabbat! A kiszolgáltatottság helyett a szabadságért küzd, hogy lehess büszke is magadra!
10. 
    
    
    
    A gyengeség valójában gyávaság. A gyáva embert pedig fölemészti az állandó megfelelni vágyás. Így hogyan valósíthatod meg önmagad?
    
    

"S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, amely egyetlen célod, tehát lelked (...) megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. (...) Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked (...) megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy."
(Márai)

Emlékeztek még..

Anne-re (szigorúan E-vel!!!) a Zöld Oromból? Na én tegnap este vele múlattam az időt, és olyan jó volt egy kicsit újra kislánynak lenni!! :)
Ha Ti is akartok nosztalgiázni, akkor KATT IDE! :)

anya-fia este

A. elment megbeszélni a dolgokat Gé Ponttal Kecskemétre (igen, elengedtem!! :D :P), így ma estére kettesben maradtam a kisfiammal és csaptunk egy jó kis anya-fia estét. A délutáni hiszti után annyira kidőlt a drágám, hogy úgy kellett felpuszilnom az esti fürdetéshez és a vacsihoz. Miközben etettem érzelgős dalokat hallgattam és vagy százszor elmondtam neki mennyire szeretem! :) Azután jött egy jó kis pancsi, annyira ellazult a a kádban, hogy szinte úgy kellett felráznom, hogy akkor irány az ágy. :)
Én pedig most megnézek egy jó kis romantikus filmet (vagy kettőt), és aztán nekem is pizsiosztás! Na ilyen egy anya-fia este minálunk! :D

még az előzőhöz

Akkor volt még jó, amikor a teljes arctalanság homályában blogoltam. Írtam, reagáltak (mert a blog lényege a komment is sztem), de senki nem tudta kinek reagál így bátran írhattam, amit akartam. De ennek réges-régen vége szakadt. Most már minden egyes bejegyzésem jól átgondolt, megformált post, arról nem is beszélve, hogy akármiről nem írhatok. Magánblog? Minek? Akkor már inkább egy kockás füzet.

nem szeretek

Nem szeretek itt. Utálom, hogy megint valakik miatt be kellett zárnom, hogy el kellett jönnöm a kis fészkemből. Itt se jó, de már ott se jó... :s

Elvonási tünetek

A Grace klinika 6. évada úgy érzem soha nem ér ide... :(

képtelen leállni :)

Aki miatt délebbre költöztettem a blogomat nem bírja abbahagyni, egyszerűen képtelen rá. :)
Tegnap egy igen szellemes postot  (katt) sikerült megalkotnia. Szerintem az ilyen embernek, akinek ennyire jó a fantáziája regényt kellene írnia... ;)

elköltöztem ide:

http://pipacselete.blogspot.com

én nem tudom...

...más hogy csinálja gyerek mellett, de én képtelen vagyok utolérni magam. Ugye adott egy 7 hónapos gyerek, aki bizony igényli az édesanyja közelségét, napi több órában, legalábbis én nem vagyok az a típus, aki leteszi és órákig otthagyja. Persze van, hogy egyedül játszik, de sokat vele vagyok én is. Aztán adott egy férj, egy három szobás lakás, adott a diétám, ami miatt mostanában főzök és sütök, adott a heti három mozgás. Na és persze ezek mellett a bevásárlás, mosás, vasalás és társai. A 24 óra nekem jelenleg kevés, pedig szerintem jó az időbeosztásom és mégis nagyon-nagyon kevés.

tiszta lap

Szóval akkor folytatása következik itt. :)

jó így nekem

Azt hiszem semmi szükségem arra, hogy olyan emberek olvassanak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ki vagyok, milyen vagyok, mit miért csinálok, de jogot formálnak arra, hogy kőkeményen beszóljanak nekem, ráadásul olyan post kapcsán, ami még véletlenül sem érintette őket. Aztán még jogot formál arra is, hogy levélben kifejtse mekkora egy szemét vagyok, hogy A-t én rákényszerítettem arra, hogy költözzön el a szüleitől, hogy rákényszerítettem arra, hogy ne tartsa velük a kapcsolatot(?), hogy ne hívja meg őket az esküvőnkre, és hogy én nem engedem, hogy találkozzon a barátaival. Igen én pont ilyen nő vagyok, aki revolvert tart A. fejéhez, és ezeket a dolgokat kikényszeríti belőle! A. pedig pont olyan férfi, aki ilyen dolgokban így döntene... :D:D:D Istenem mindig mondtam, hogy nagy az isten állatkertje és kurva alacsony a kerítés! :D

kiakad

Szombaton vacsorára voltunk hivatalosak. A. a kedvenc kínai éttermünk szakácsával nagyon jóban lett, és ők hívtak el minket. Be volt harangozva a félangolos kacsamell, libamáj ehhez valami erdei gombás köret vagymi. Na ehhez képest este hétkor a vacsora helyett egy félig részeg szakács várt minket. Fél kilenckor vacsora még sehol, akkor már szóltam, hogy talán én már ennék, mert dél óta nem ettem. Na akkor elindult a konyhába, közben majdnem rámborította a kólát, majdnem feldöntött egy gardróbszekrényt. :o Mondanom sem kell, hogy akkor már nem félrészeg volt, hanem totálkáros. A vacsora is "remek" lett. Nyers kacsamell, krumplisaláta sült hagymával és legalább fél liter olajjal a tetején. Nem vagyok finnyás, de azért a nyers húsért nem vagyok oda.
A barátnőjével hoztuk helyre az egészet, amennyire lehetett és úgy tudtunk megvacsorázni. Hármasban, mert addigra sztárszakácsunk már nem is tudott magáról. Én nagyon-nagyon kiakadtam, és ezek után nem gondolnám, hogy viszonoznom kellene a meghívásukat.

Ne nézzenek nyúlnak!

Ha nehezen is, de szakítok időt olvasásra M. mellett. Nem egyszerű, mert vagy késő este, vagy hajnalban olvasok, akkor meg az álmosságtól nem haladok olyan jól egy-egy könyvvel. Az Alexandra hatalmas akcióját mi sem hagyhattuk ki, fogalmam sincs mennyi könyvet vettünk, úgyhogy olvasnivalóban egyáltalán nincs hiány. Ebben az akcióban vettük meg a Ne nézzenek nyúlnak c. naplóregényszerűséget, ami egy szingli anyuka mindennapjait írja le- nos hogy is fogalmazzak-kicsit egyszerűen. Nem inkább azt mondom, hogy nagyon-nagyon egyszerűen. :S A téma jó volt, amihez az írónő (?) nyúlt, 30-as csinos anyuka hogyan kezd új életet egy 10 éves kapcsolat után  az óvodáskorú kislányával?! De a stílus, a megfogalmazás leginkább egy általános iskolás kislány naplójára emlékeztetett. Azért egy-két jó poén volt benne, és csak azért olvastam végig, hogy megtudjam mi is lesz a főhős Novák Zsuzsi sorsa. Kisgyerekes anyukáknak azért ajánlom, mert nem tornáztatja meg túlságosan az agyat, ezáltal remekül kikapcsol. :)

környezetbarát háztartás

Elkezdtem nemcsak a testem, hanem a lakást is megszabadítani a káros dolgoktól. Miután nem vagyok a pénztárcám ellensége, először mindent szépen kifogyasztok, aztán jöhet a teljes csere. Az első lépést már megtettem, a színes ruhákhoz már beszereztem fél kg mosódiót, aztán szép fokozatosan jöhet a többi is. :)

Nosztalgia-2010 nyár

Nagyobb méretért KATT a képre! :)

/Sajnos van ami/aki lemaradt a montázsról fénykép híjján. :(/

ez van... :(

Ma kikerült a bejárati ajtóra, az ablakokra és a dohányzóasztalra, sőt ide a blogomra is az őszi dekoráció. :( Sajnos nagyon is aktuális...

hm

Amikor az ember lánya, már majdnem olyan keltcsodákat süt mint anno a mamája, gondolomszerint főz, és elhatározza, hogy ő márpedig szilvalekvárt főz -még ha kenyérsütőben is- akkor jön rá, hogy bizony öregszik.

hogy témánál maradjak

Nem, egyelőre qrvára nincsen kedvem elővenni a téli mamuszomat, a zoknijaimat, a fahéjas-narancsos illóolajat, továbbá nincs kedvem előszedni a téli ruháimat, és a gyereket még nem akarom téli overállba öltöztetni. Úgyhogy kedves ősz légyszives kapard össze valahonnan a vénasszonyaidat, hogy hozzák vissza még egy kicsit  a nyarat!!!!

ősz

Hogy finoman fogalmazzak, ez az október végi időjárás egyáltalán nem nyerő. :(

hihetetlen

Nézelődtem a képeim között, és most valahogy olyan hihetetlennek tűnik, hogy mind a két képen én vagyok.....

Találkozás Elinoreval

Elinore=Iza, Iza=Elinore. :)

Ugyanolyan, mint ahogy a blogján megismertem, vagy ahogy a másfél éves pofázásaink során skype-n.

Nagyon klassz három napot tudhatunk magunk mögött, és most nagyon utálom, hogy el kellett mennie. :(

Kecskeméten Izával