advent

1 éve és most

megállapítások a tegnap éjszakáról

A Limoncello nagyon jó, de a nagyon sok belőle nem jó. :P

Gáspár Laci szerint szexi vagyok! Ezt most nem tudom eldönteni, hogy bóknak vegyem, vagy sem. :D

A.-val is tudok bulizni, ha ő is úgy akarja.

sima

Azt hiszem életemben először sikerült itthoni körülmények között frizurát csinálni magamnak. Kiszárítva, kivasalva, amit akarsz. :) Bocs A., és család tudom, hogy Nektek nem jön be, de nekem most nagyon! :P

:(

Ma, ahogy nézelődtem a fészbúkon arra lettem figyelmes, hogy az egyik volt osztálytársnőm és egyben régi barátnőm üzenőfalán csak gyűlnek és gyűlnek az üzenetek, és először fel sem fogtam a tartalmukat. Aztán odakattintottam és szembesülnöm kellett a szomorú valósággal. 

Sz. meghalt.

Nyugodjék békében!

blabla

10 óra van a lakás persze még romokban, én még mindig pizsiben és túl egy hektó kávén. Megmoccanni sincs kedvem, pedig egy óra és itt a gyógytornász muszáj valami emberit varázsolni magamból és a lakásból is. Ez megint annak a következménye, hogy egy újabb remek éjszakán vagyunk túl, háromóránkénti ébredések, etetések, ordítások.stb. Mindegy, kezdem lassan megszokni. Most már majdnem biztos, hogy a foga. Bár legalább 5 hónapja mindent a fogára kenünk. Végülis majdnem mindegy mitől van, csak ne legyen beteg.

Off:
Egyébként meg agyalok és nemértek. Már megint, vagy még mindig? Passz.

haladgatok

A listámon a karácsonyi teendők közül ma már egyet kipipálhatok, ugyanis négy narancssárga adventi gyertyát ma beszereztem az adventi tálunkhoz. Idén is tál lesz, a koszorúprojekt évről-évre átkerül a következő évre, így hát idén is. :D

*jah és két textil arany-fehér angyalkának is képtelen voltam ellenállni. ;)

2008-as tálunk

dilemma

Hétvégén Marci az ötcsillagos Mamapapahotel vendége lesz, mégpedig azért mert megünnepeljük az egyéves házassági évfordulónkat. Már csak az a kérdés, hogy hogyan?

A verzió: elmegyünk valahova enni valami finomat, aztán ágyból nézzük az ikszfaktort és végre reggel nyolcig ki se nyitjuk a szemünket.

B verzió: elmegyünk valahova enni valami finomat, utána pedig kirúgunk a hámból és táncolunk hajnalig. És vasárnap az életképtelennél is életképtelenebbek leszünk, viszont várni fog ránk egy 10 hónapos hisztigombóc.

Miután Marci harmadik este és éjjel nem bír magával, én most egyelőre nagyon az A verzió felé hajlok...

hajjaj!

Már csak tényleg EGY hónap van karácsonyig, vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún (ami még nekem nincs). Szóval nyakunkon a karácsony, és nekem még egy nyamvadt ajándékötletem sincs, nemhogy ajándékom. Úgyhogy a lista a mai nappal kibővült ezzel a feladattal is.

idő

Néha úgy érzem, hogyha 48 órából állna egy nap, akkor sem lenne elég. Eldöntöttem, hogy most már naponta vezetem mit kell aznap megcsinálni, mik a teendők, hogy soha ne legyen semmiben elmaradás, mert tényleg néha úgy érzem, hogy az elvégzendő feladatoknak soha nincs vége. Ha elfogy a vasalnivaló, már megy a mosógép a következő adaggal, ha elmosogattam, akkor már ott vár a következő adag stb. Ha kitakarítottam, azt veszem észre, hogy már megint hétvége van és a porszívó végén állok és sorolhatnám. És még nem írtam a Marcival kapcsolatos állandó teendőkről, nem írtam arról, hogy valahogy nekem is ki kell néznem..stb.
Az alvásidőmből is elcsíphetnék egy kicsit, de arra nem vagyok képes! :D

import

Hála a blogspotnak, közel két év bejegyzései egy helyen vannak. :)

karmok

Vigyázat! HP (hülye picsa) post következik!!!
Ezer éve volt nekem már műkarmom, pár éve meguntam. Most viszont meguntam azt, hogy szinte minden nap baffkódni kell a karmommal, hogy valahogy kinézzen. Nincsenek szép körmeim, evvan. Ezt sem tudtam örökölni Anyutól, ahogy a filigrán alkatát sem. :D Szóval a lényeg, hogy nem mentem vissza régi manikűröshöz, hanem praktikusnak tűnt, hogy a fordásszal egy üzletben dolgozó csajhoz megyek. Jól meg is szívtam. Szerdán feltette, tegnapra a fele levált. Ma fogadott, azt mondta másfél óra alatt rendbe teszi, természetesen ingyen. (Gondoltam, ez nekem nem is volt kérdés.) A másfél órából néééégy óra lett, de már most látom a hibákat. Én gondolom rosszul, hogy addig kár volt az üzletbe belevágni, amíg nem dolgozik legalább majdnem tökéletesen? Persze most is mondta, hogy azonnal hívjam, ha gond van. Hát persze, kisgyerekes anyukaként pont arra van időm, hogy heti kétszer négy órát nála üljek, gondolom ezt ő sem gondolta komolyan. Így jártam, itt is beigazolódott a mondás, hogy olcsó húsnak híg a leve.

hangulat

Ahogy a sablonomon is látszik, már engem is elragadott egy ici-picit a karácsonyi hangulat. ;)

keserű

Ti tudtátok, hogy a kivi megkeseredik, ha tejtermékkel érintkezik?? Én sajnos nem tudtam, így tegnap egy tálka nagyonnnn keserű vaníliapudingot ettem kivivel. :S

lázban égünk

Mégpedig házvásárlási lázban. Végérvényesen eldőlt a dolog. Most átgondoljuk a lehetőségeinket, kiválasztjuk a megfelelő házat és megyünk. Persze ez jóval bonyolultabb, mint ahogy most itt vázolom, de a lényeg benne van. :)

Eper reggelire

Könnyű reggeli, nekem mégis megüli a gyomrom. És minél tovább olvasom, annál inkább rosszul vagyok tőle.
A Hotel Bali még "elment", de a folytatást határozottan kár volt megírnia Fejős Évának. Ami pedig különösen olvashatatlanná teszi az egészet, hogy úgy próbálta megírni, hogy önálló regényként is megállja a helyét. Nagyon nem sikerült. Kíváncsiságból még olvasok majd tőle esetleg, hátha kellemes csalódást fog okozni nekem, bár egyre inkább úgy érzem, hogy jobb lett volna, ha az újságírásnál marad.

tervek

A tegnap este és a ma reggel végleg döntött. Imádom ezt a lakást, de innen menni kell, vagy én megyek a börtönbe gyilkosságért. Este a már sokat emlegetett szomszéd bige hallgatta a megasztárt olyan hangerővel, hogy  tisztán hallottam mindent még füldugón (!) keresztül is, és 11-kor a kanapén kötöttem ki.
Ma reggel pedig Marci fél hatos etetése után 7-kor a másik szomszéd kalapált valamit az erkélyen. :S
Remélem ezt a blogot egy potenciális vevő se olvassa, mert meglehetősen szar reklám lenne a lakásnak. :D
A lényeg, hogy ezt eladjuk és veszünk egy HÁZAT!

álom

Azzal a dokival álmodtam, aki Marcit világrasegítette. A második császárt hajtotta rajtam végre, csak ketten voltunk a műtőben. Aztán Anyu jött neki rendezni a két műtétet bankkártyával. Nyolcvanezret kért. :D Közölte, hogy ritkán találkozik ilyen egyéniséggel mint én, és öröm volt velem dolgoznia. :D

Boldog karácsonyt!

Ez a felirat fogadott minket ma a tecsóban büdös nagy betűkkel és ismételte is önmagát lépten-nyomon amerre csak jártunk.
Karácsony, novemberben, 17 fokban. :S

megjöttünk

Nagyon jól telt ez a három nap kettesben. Próbáltunk azért mást témákat is találni, mint M., néha sikerült is. :) 

Karos nem okozott most sem csalódást, viszont a szálloda igen. És egy számunkra igen sarkalatos pontban, mégpedig a kajában. Svédasztalos vacsora és reggeli volt, és mind a kettő elég gyérre sikeredett minden alkalommal. Inkább éreztem magam egy huszadrangú menüzős helyen, mintsem egy háromcsillagos szállodában. A tegnap esti vacsora egyik fogása pl. tökfőzelék volt fasírttal. Bár nem vagyok finnyás, ezt a kombinációt még itthon sem eszem meg. Persze senki ne gondolja, hogy éheztünk, mert nem, de ha lehet ezt mondani, ilyen árakért nem ehhez vagyunk szokva. :)

?

Nem vagyok orvos, de akkor is érthetetlen számomra, hogyha egy baba szívhangja nem jó, akkor miért indítják be a szülést és nem kapják ki azonnal a gyereket császárral??
Ez most erről jutott eszembe...

Zalakaros

Mátra helyett Zalakaros. Hogy miért? Mert bár válság van, erre a hétvégére már minden hotelben teltház van. Engem megmondom őszintén meglepett, hogy alig találtam szállást. Persze mehettünk volna panzióba és vendégházba is, de két okból sem tesszük  most ezt. Az egyik, hogy nem voltunk nászúton, a másik pedig az, hogy lassacskán közeledik az első házassági évfordulónk is. :) Ezért mindenképpen egy kényeztető hétvégére vágytunk.
Ide megyünk: KATT!

hétvége

Talán ezen a hétvégén elutazunk kettesben. Én a Mátrába szeretnék. Nagyon-nagyon-nagyon! 20 fok lesz, napsütés és 1000 színben játszó fák. Ugye mondanom sem kell, hogy alig várom????

(semmi máson nem múlik, mint A. munkahelyén, úgyhogy tűkön ülve várom a telefonját...)

emlékezem...

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek."
	Juhász Gyula