
A héten A. itthon volt szabadságon, hogy végre ő is kicsit kipihenje az elmúlt hetek őrületét és, hogy egy kicsit kettecskén is legyünk. Erre persze mörfi lesben állt és lecsapott, nehogymá' egy kicsit is jó legyen. A. beteg lett. Na nem kell nagyon nagy vészre gondolni. Egy kis megfázás, pici láz, takony és köhögés. Tehát olyan dolog, amivel mi nők dolgozni megyünk, ellátjuk a háztartást is akár, szóval nagy vagányan talpon kihordjuk. Na mármost közel két éves pályafutásunk alatt A. még nem volt beteg, és az elmúlt napok után nagyon remélem megint két év eltelik, mire az lesz. :P
Nyögés, látványos "haldoklás", mártíromkodás, kicsi hiszti és társai kísérték végig a hetet. Persze én voltam a gonosz feleség, aki nem érti meg és nem ápolja.Ez természetesen nem igaz. Az tény, hogy nem álltam őrt az ágya mellett, és nem kérdeztem meg félpercenként kell-e valami? Ellenben hordtam neki az egész homeopátiás házipatikát meg a coldrexmézescitromos italt, lázat mértem, stb.
Tegnap már megivott három pohár rosét, úgyhogy asszem most már megnyugodhatunk.:P