
Ma reggel piros-feketébe sikerült felöltözni és azt gondoltam, hogy a tutipiros táskámhoz a tutipiros, magas sarkú, vékony pántos iszonyatot mégis magamra erőltetem, mert az úgy szép és kész. Felhúztam, és hát az összhang tényleg tökéletes volt, de már 5 perc után elkezdtem benne szenvedni, pedig csak sminkeltem benne, és nem a buszmegállóig rohantam.

Végeredmény: kitaposott lapos kisfekete
, amiben még menni is tudok, nem csak krosnyogok mint egy ló
és nem mellesleg a extra kiszerelésű sebtapaszt sem kell ma elhasználni.
7 beszólás:
ismerős, nálam a max. sarokmagasság 2-3 cm, amit el tudok viselni egész nap, a 10 centis tűsarkúmat meg akkr sem veszem fel, ha nagyon kéne (azt sem tudom minek van nekem olyanom) :)
Well, 22 éves vagyok, exhippi lázadó életművész, és büszkén mondhatom,hogy még nem volt rajtam magassarkú:)
kicseleztem a szalagavatót, ballagást, érettségit, mindent. Nem hagyom magam!!!
Úgy érzem, halálom után filmet készítenek rólam... :D
hát akkor majd én a védelmembe veszem őket!!! : )
Hogy szokja a lábam már régesrégóta (pedig fiatalka vagyok) azt csinálom, hogy ha veszek egy magassarkút, akkor itthon abba takarítok, abba pucolom a krumplit, fel-le járkálok. Szóval első aranyszabály: SZOKNI, SZOKNI, SZOKNI (nem zokni és nem is szopni :D)
Aztán felveszem, és a hajnal beköszöntével (mert általában bulikra veszem fel) a fájdalom is beköszönt. Ilyenkor lép életbe a második aranyszabály, ami egyszerűen csak: TŰRNI, TŰRNI, TŰRNI!!
: )
az tök jó, itthon én is abban szoktam minden szart csinálni, de valahogy mégis más, mert akkor ülök le, amikor akarok, akkor veszem le, amikor akarom... akkor sikítok, amikor akarok. éles helyzetben nem merném kipróbálni, mert egyszer mezítláb mentem haza a villamosmegállótól (15 perc séta) harisnyában... Választhattam, vagy beszarok/megőrülök/meghalok, vagy mezítláb... Erősebb volt az életösztön. Azóta inkább laposban töröm az utat Budapesten. Nem éri ez meg nekem.
Épp most olvastam máshol is egy ilyen "magassarkús" postot. Tény h nem könnyű bennük járni, de olyan szépek. Én a törpe-tűsarkúakat preferálom :)
Szerintem a hangsúly a sarok helyén van. Ennyi! Ha jó helyen van, akkor egy 6-7 cenis sarkú - márpedig az már überdögös tud lenni! -is olyan kényelmes, mint egy sportcipő. A másik sarkalatos pont az, hogy hol tartja a lábad elejét.
Vannak táncizós magassarkújaim is. Nagy sarok, tű sarok, néhány madzag az egész és végigtáncolom benne az éjszakát. Mert minden jó helyen van...
Aliana: nekem a lapos a legmagasabb! :D
krikszi: bizonyám! :)
B. : akkor te vagy a nap hőse! :D
fuckinsuperhero: helyes! :D bár én még bizonyos alkalmakkor behódolok! :D
Anouchka: hát inkább szopni! :D:D:D:D
biem: akkor olyan lehet, amit Béb ír, sajnos én abban is megdöglenék tutira! :D
Bögre: kezet foghatunk! :D
Macs: :D
Dorcy: szépek-szépek, csak nézegetni drágák kicsit! :D
Béb: lehetséges, de én inkább nem kísérletezek! :D
Megjegyzés küldése