részletesebben

Írtam két posttal lentebb, hogy tavasztól csak a szar ömlött a nyakunkba.
Na hol is kezdjem:

1. Anyunál diagnosztizáltak két hete egy daganatot a könyökén. Ma műtik. Ez lesz egyúttal a szövettani vizsgálat is. Bízunk nagyon a legjobbakban. Bár, ha rákos is a daganat, akkor sincs sok teendő a dokik szerint. A vérképe jó, sem sugár, sem kemó nem kell, csak a folyamatos önvizsgálat és az évenkénti kontroll. Úgyhogy ma ezerrel drukk Anyának!!!

2. Lakásgondok: biztos sokan nem tudjátok, de mi anyósomékkal egy házban lakunk. Kétszintes a ház, a felső szinten lakunk, egy teljesen különálló lakásban. Viszont ez az együttélés május végére tarthatatlanná vált, ilyen-olyan okok miatt, amiket nem is fejtenék ki, mert nem ez a lényeg. Volt több variáció, mit tegyünk, melyik lakást áruljuk. Aztán végül jövő hétvégén elköltözünk Nyuszka lakásába. És azt áruljuk továbbra is, úgy, hogy benne lakunk, mert tovább nem lehet húzni a költözést.

3. Munkahely: az állandó megalázásokat, a mindenkimindenbenszar, és a besúgók folyamatos jelentgetéseit is nehezen viseltem már év végén. Nem mellesleg rengeteg munka is volt.

Úgyhogy mindezek egyenes következménye volt a depresszió. Szorongás. Kínzó gondolatok. Rám egyáltalán nem jellemző közöny, apátia.
Talán most már minden megoldódni látszik. Anyu meggyógyul, elköltözünk és végre Nyuszka visszakapja a cserfes-szerelmes párját, a szüleim a cserfes-örökkénevetős lányukat, én pedig önmagamat.

(az elmúlt hónapokban elvesztett nagy seggemet, azt köszönöm szépen nem kérem vissza! :D )