Attól, hogy a másik blogba nem írok róla, még
kib@szott nehéz ez az egész. Két hete vagyok itthon. Marci meg se a pocakban, se a kiságyában. Hetente max. háromszor láthatom, nem foghatom a kezembe, és ez még legalább egy hónapig így lesz, mert mint ma kiderült nem 2000 grammtól fekhetek be hozzá, hanem 2300. És az még kb. egy hónap. Hát bzmg, köszi. Óriási üresség van bennem, ami csak nő. És hiányérzet, ami szintén napról-napra nagyobb. Van is kisbabám és nincs is. Egyszerűen nem tudom leírni ezt az érzést, nem gondoltam, hogy ilyen kemény lesz. És még nagyon az elején járunk..
9 beszólás:
:-(( Olyan rossz ezt hallani! Kitartás! Olyan erős nő vagy! Vigasztaljon a nagy bölcsesség, hogy a rossz után mindig jó következik, mert a vihar után mindig kisüt a nap!
Csak nyugodtan írj és beszélj róla, szerintem itt mindig mindenki szívesen meghallgat/elolvas és őszintén együtt érez veled. Ha úgy esik jól, akkor sírj, tombolj, add ki a feszültséget, mert sokkal könnyebb lesz utána.
Nagyon megértelek és átérzem a helyzetedet.
(Meglátod, milyen jó lesz majd a nyáron!! :))
*ölellek*
kitartás! Marci hamar összeszedi azt a súlyt és akkor együtt lehettek!
Én csak annyit tudok mondani, hogy kitartást!
én csak azt nem értem, hogy én pl 2300 grammal születtem, és senki nem volt ezen ledöbbenve, alig voltunk bent anyámmal (pedig császárral jöttem)... így nekem fura hogy 2000nél még nem engednek vele lenni, mikor engem kb 2300-zal is hoztak haza, mert nem voltam hajlandó enni bent és inkább fogytam mint híztam. persze azért nem ettem mert anya annyira rühelli a kórházakat h ő se evett, és nagyon rosszul volt, és ez ragadt át rám... ööö, bocs a kitérőért, csak nem látom a logikát abban, hogy miért lehet érdeke a picikének, hogy még egy hónapig csak alig legyél jelen az életében...
viszont ettől függetlenül illetve pont ezért kívánom, hogy minél hamarabb felszedjen magára annyit, amennyi a vaskalapos orvosoknak kell, hogy végre 0-24ig melletted lehessen.
Én sem értem ezt, de biztos megvan az oka. Szorítok, hogy mihamarabb eljöjjön az az idő, felszedjen magára annyit, hogy végre Vele lehess, állandóan. Mindkettőtöknek az lesz a legjobb, addig pedig kitartás és sok-sok erő!
Na itt nem is olvastalak ...csak a babáson.
Ktartás pipacsom...most nagyon nehéz, de hidd el lesz ez sokkal jobb is.
Pipacsom drága!
Tudom min mész keresztül, de hidd el ez mind azért van,hogy Marci baba megerősödve legyen veletek, és hamar eljön az idő, onnét pedig már hárman örülhettek egymásnak!!!
Szorítok nagyon!!!
Megjegyzés küldése