2010. május 16., vasárnap

végre..

...megint főzök. Mióta a fiatalúr hasfájása elmúlóban van ( na nem magától, hanem mindenféle csodaszertől), azóta sokkal kiszámíthatóbbak a napjaim. Eddig rendeltem a kaját. Szinte mindig kínait, csoda, hogy nem lett ferde a szemem.  Hazai kosztot csak Anyuéknál ettem. Anyu főztje isteni, és az a jó, hogy teljesen más kajákat és másképp főz mint én. Meggyőződésem, hogy vannak kaják, amiket az ember 50 éves kora alatt nem csinál. Nekem ilyen a kocsonya, a pacal, a körömpöri és társai. Megenni imádom, de hogy nekiálljak?? Kizárt. :D Na szóval lényeg a lényeg, hogy megint főzök, és határozottan tetszik a dolog. Úgy 3 hónapja nem fogtam fakanalat a kezembe és most már nagyon hiányzott. A főzés és a főztöm is. És ahogy elnéztem ma A-t evés közben, ő is valahogy így volt ezzel! :)

2 beszólás:

Csapos írta...

Mi is rendelgettünk egy ideig, de aztán én is inkább azt választottam, hogy saját magam összeütök valamit. Azt legalább jóízüen esszük :-)

fox írta...

"Meggyőződésem, hogy vannak kaják, amiket az ember 50 éves kora alatt nem csinál. Nekem ilyen a kocsonya, a pacal, a körömpöri és társai."

Én attol félek, hogy mire te/ti/mi 50 felett leszünk (és addig ugye nem fözünk ilyeneket), akkor már nem is fog senki tudni ilyeneket fözni és sajna nem is lesz kitöl megtanulni. :((

...ugyhogy csajok! Kocsonnnnnyára, lekvárra, sütire fel! :)

Mi, férfiak meg feláldozzuk magunkat (szegény mi:)) és leszünk a teszterek (Crash test dummy), hogy a gyermekeink is egyenek olyan jokat, mit mi. :)