Az evésről
-
Ábel kb. másfél hónapja csak minimális tápszert eszik. Egyszer totál
kiborultam és már kezdtem azon gondolkodni, hogy jó lenne végre, ha
tápszeres lenne, n...
11 éve
2010. szeptember 18., szombat
még az előzőhöz
Akkor volt még jó, amikor a teljes arctalanság homályában blogoltam. Írtam, reagáltak (mert a blog lényege a komment is sztem), de senki nem tudta kinek reagál így bátran írhattam, amit akartam. De ennek réges-régen vége szakadt. Most már minden egyes bejegyzésem jól átgondolt, megformált post, arról nem is beszélve, hogy akármiről nem írhatok. Magánblog? Minek? Akkor már inkább egy kockás füzet.
8 beszólás:
tudod ezért van, hogy annyira ragaszkodom az inkognitómhoz.szigorúan közeli ismerős mentes blogot akartam.
Érdekes, hogy mennyire más a közeg, amiben mozgunk. Az én ismerőseim is tudják, hogy blogolok, de még egyiknek sem jutott eszébe, hogy elkérje a címét és olvassa. Legalábbis a privátot, mert a regényest olvassák páran, bár az a tesóm műve, mert reklámozta. Így néhányan felhívtak, hogy esetleg beleleshetnének-e.
Nem tudom mi lenne a jó megoldás számodra. Végül is akit kizártál, már nem tud jönni, aki meg olvas, az megérti a helyzetet.
Megvagy! :) "Követlek" itt is. :)
Pussz!
Én ide nem írtam? :O
Na akkor most, röviden annyi, ezen mindannyian végigmegyünk. És most én is ugyanígy vagyok a blogolással. Jól átrágom előtte, mit, hogyan...
ezért költöztem el, amikor a család megtudta az előző blogom címét...
de azért mi jöhetünk, ugye? :)
Ha valaki olvasná a közvetlen környezetemből a blogomat, nem írnám tovább, ott semmiképp. Ez így teljesen más, hogy a blogolás közbeni virtuális ismerettségekből esetleg alakult ki személyes találkozás is.
Egyébként sajnállak, hogy időnként van ilyen összetűzésed (és örülök, hogy én nem keveredem ilyen szituációba).
Hát, nem tudom, mi a jó megoldás.
krikszi
Nekem bevált a meghívós blog. Ami publikus oda meg nem írok személyest
Csibe oda nem is írsz semmit. Vagy lemaradtam? :)
Megjegyzés küldése