Ezer éve volt nekem már műkarmom, pár éve meguntam. Most viszont meguntam azt, hogy szinte minden nap baffkódni kell a karmommal, hogy valahogy kinézzen. Nincsenek szép körmeim, evvan. Ezt sem tudtam örökölni Anyutól, ahogy a filigrán alkatát sem. :D Szóval a lényeg, hogy nem mentem vissza régi manikűröshöz, hanem praktikusnak tűnt, hogy a fordásszal egy üzletben dolgozó csajhoz megyek. Jól meg is szívtam. Szerdán feltette, tegnapra a fele levált. Ma fogadott, azt mondta másfél óra alatt rendbe teszi, természetesen ingyen. (Gondoltam, ez nekem nem is volt kérdés.) A másfél órából néééégy óra lett, de már most látom a hibákat. Én gondolom rosszul, hogy addig kár volt az üzletbe belevágni, amíg nem dolgozik legalább majdnem tökéletesen? Persze most is mondta, hogy azonnal hívjam, ha gond van. Hát persze, kisgyerekes anyukaként pont arra van időm, hogy heti kétszer négy órát nála üljek, gondolom ezt ő sem gondolta komolyan. Így jártam, itt is beigazolódott a mondás, hogy olcsó húsnak híg a leve.
2 beszólás:
Nekem ebben szerencsém volt....és még olcsó is :)
Nekem meg abban van szerencsém, hogy nincs szükségem műkörömre. Szépen megnő, gyakran hiszik műkörömnek :-)
Megjegyzés küldése