Tegnap azt kérdezte Anyu tőlem, hogy nem zavar-e az, hogy olyan embereknek is nyitott könyv az életem, akiknek igazából semmi köze már hozzám,és a múlt sötét homályába vesztek?
A válaszom egyszerű: nem. Ha valakinek még mindig az jelenti a legnagyobb élvezetet, hogy titokban a PMS-es nyűglődéseimet olvassa, hát tegye. Engem ez teljesen hidegen hagy. Az életemnek ez csak egy ici-pici szeletkéje. Ez pedig abszolút publikus. Akárkinek. Még nekik is. :)
5 beszólás:
Én szívesen olvasom a PMS-es nyűglődésedet, így legalább első kézből tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen emberi lény a földön, aki ilyenkor megbolondul... ;)
A kép jobboldalt nagyon tetszik. Pont ilyennek képzellek! :)
Anyukádat pedig üdvözlöm, így a sötét homályból. :)
Hát Csajszik, gondolhatjátok, hogy nem rátok gondoltam! :)
Nagyon drágák vagytok! -puszit dob- :)
aloe vera: na igen, jó ilyenkor látni, hogy vannak sorstársak. ;)
Örülök, hogy tetszik a kép. Igen ilyesmi, csak nem ilyen vékonyka. :D
Anyunak tuti jól esik az üdvözletet, ugyanis majd olvasni fogja! :)
Makka: :) :*
hát nem tudom... az itteni blogomba olyasmikről írok, amikhez baromira nincs szükségem az agyrokkantak negatív energiájára. a másiknál meg azt csinálnak, amit akarnak - hadd legyen nekik is gyereknap néha. :)
azért vannak dolgok, amiket az ember csak a barátaival beszél meg. na, nekem ez a blogspotos ilyen baráti kerekasztal. vagy mi. :)
(amúgy működik már rendesen, csak hirtelen felindulásból kicsaptam a biztosítékot múltkor - persze pont a meghívók szétküldése után, naná... :))
hát, pipacs, az én szófosásom kitart két blogot meg egy fórumot (ahonnan épp ki vagyok tiltva, mert megsértettem a moderátort :D).
bár tény, hogy van, amikor úgy érzem, baromira nincs miről írnom és nem is tudok.
Nekem elegem lett abból, hogy bármit írtam le odaát, valakinek mindig csípte a szemét...és az(ok) a valaki(k) - akinek éppen csípte a szemét - véletlenül sem nekem mondta, hanem a hátam mögött pusmogott. A legszebb az egészebn az volt, hogy olyan is megtette, akivel az égadta világon soha semmi közünk nem volt egymáshoz, nem látott, nem beszélt velem, nem olvastam, nem írtam hozzá soha...és mégis szép kerek véleményt formált rólam, amit az ÉN blogos barátaimnak adott tovább. Szerencsére azért azok az emberek mivel személyeen ismernek, egy idő után hiteltelennek tartották azt az illetőt, így a bumeroáng visszatért a küldőjéhez. :D Elegem lett, bezártam, és eljöttem ide, ahol szerencsére lehet meghívóst csinálni. Így most mindenki fújhat lúdtollal abba a bizonyos testrészembe....:D:D:D
Anya1-et ismeretlenül is üdvözlöm. :)
Megjegyzés küldése