narancsosan

Alapvetően szeretem a narancsot. Enni is, színben is, a combomon és a fenekemen már kevésbé. Nem is mutogatom, hacsak nem muszáj, mert ugyi strandra nem megy az ember egy nagy lepelben. Sajnos nincs ezzel mindenki így. Beköszöntött a kánikula, így mindenki igyekszik a lehető legkevesebb ruhában flangálni. Naná, én is. De ezek a ruhák A-vonalúak, térdig érnek, takarnak és szellősek. És nem forrónadrág, vagy seggig érő miniszoknya, hogy a remek gödröcskéket és hurkácskákat közszemlére tegyem, ahogy jónéhány nőtársam ezt megteszi. Persze az érezzük jól magunkat a bőrünkben és fogadjuk el magunkat elvet vallom én is, de mi a picsért kell azt mutogatni, ami nyilvánvalóan nem szép?