Tegnap megkaptam, hogy már most burokba zárom a gyerekem és már most túlságosan aggodalmaskodó vagyok. Mert el kell fogadnom, hogy majd hallani fog csúnya beszédet és tudni fogja, hogy a világban háborúk vannak..stb. Igen, és ki mondta hogy nem? Ki mondta, hogy be akarom zárni egy szobába és soha nem akarom leválasztani a mellemről? Nem erről van szó. De egy ÉLET növekszik bennem. Aki mocorog, akit érzek éjjel-nappal. A fiam. A kisfiam. Az enyém. A miénk. Egy új érzés. Semmihez sem hasonlítható érzések, amiben igen, szerepel a védelem és aggodalom is. És ami igen, lehet néha túlzónak tűnhet a kívülállók számára. Én nem érzem annak, hiszen még csak most tanulom, mi is az az Anyaság, most hordok ki először kisbabát, mindezzel most találkozom először. Minden tettem, mozdulatom hatással van rá, és nem tudok, valamint nem is akarok lazán és felelőtlenül hozzáállni ehhez a dologhoz. Egyébként szerintem nem is lehet...
3 beszólás:
teljesen egyetértek. habár nem tudom, milyen babát várni, és mennyi aggodalommal jár, de egyet tudok: az én anyukám mindentől féltett és óvott, talán túlságosan is. hatalmas teher volt gyerek és tinédzser korban, de felnőtt fejjel azt mondom, hogy igenis így kell. mert manapság szinte csak olyat szülőket látok, akik gyakorlatilag tojnak a gyerekükre. ezzel lelkileg megnyomorítva szerencsétleneket. így lesznek emo-k, öngyilkosok, alkoholisták, drogosok. ami nekem sosem jutott volna eszembe. időben kell elengedni, mikor már elég érett, és tud felelősségteljesen gondolkodni. szóval engedd el a füled mellett az ilyen megjegyzéseket, mert szerintem csodálatos anya leszel. és egy gyereket igenis félteni kell, már a fogantatás pillanatától! aki mást mond, az tartson önvizsgálatot! :*
Nem akartam hozzászólni ehhez..mert nem találtam ildomosnak...de...Nofertiti, azért én úgy gondolom, hogy azok a szülők is foglalkoznak a gyerekeikkel akiknek emos lesz...sokszor sajnos mindent megteszel..és mégis...nem lesz olyan a gyerköc mint amilyet szeretnénk...nincs erre recept...nehéz az biztos...láttam én már olyant is, hogy mindent megtettek, óvták...és pont azzal lett rossz...egy biztos nagyon nehéz dolog a gyereknevelés...és minenki saját magának kialakítja a receptjét...aztán meglátjuk beválik vagy sem...
Majmóka, azért mert valaki véleményt mond...az lehet segítő szándékú is...lehet persze, hogy hülyeséget mond..de az élet erről szól, az embernek van szája és hajlamosak vagyunk..sajnos avgy nem sajnos...véleményt mondani...de Pipacs ügyes lány, majd neki is meg lesz a kis saját receptje :)
Hát még akkor hogy fogod félteni, amikor megszületik...! Ha magamból indulok ki, akkor sokkal-sokkal jobban, mint most! Valahogy majd meg kell találni az arany középutat a nagy lazaság és a túlzott majomszeretet között, a gyerek érdekében, bár ez nagyon nem egyszerű. (Sajnos én kimondottam aggódós vagyok úgy általában, de próbálom alakítani magam.)
Örülök, hogy jól kezdődött az év, csak így tovább!!
Megjegyzés küldése