bzmg!

Ennek a postnak a tartalma alapján a Marci-blogban lenne a helye, de mivel már a címe is 18-as karika, jobbnak látom ide beírni, az mégiscsak egy babablog vagymi.
Kezdjük ott, hogy már attól herótom van, hogy mindenkinek az ismerőse lettünk, mióta Marci megvan, pontosabban mióta Marcit tologatom a városban, bevásárolunk, kávézunk ..stb. De erről már írtam is itt, hogy mennyire nem bírom elviselni, hogy boldog boldogtalan leszólít, hogy de cukimuki és hogy mennyi idős..stb. Na de ami ma történt, az végleg kiverte nálam a bizosítékot.
A-nak szombaton félretetettünk egy farmert, ma mentem érte. Az üzletbe természetesen csak lépcsőn lehet bemenni, így úgy gondoltam egy percet kint maradhat a gyerek, pláne, hogy teljesen ráláttam, még az üzlet ajtaját is nyitva hagytam, hogy halljam, ha valami gond van. Egy pillanatra fordultam el, hogy kifizessem a farmert, mire megint a gyerekre néztem, azt láttam, hogy egy nő nyakig a babakocsiban van és a gyerek szájába tömködi a cumiját. Kiléptem az üzletből és nem voltam egyáltalán se finom, se nőies. És természetesen még a kedves hölgy nézett rám ferde szemmel és én voltam a köcsög.
Tanulság? Az van. Ha 300 lépcsőn kell bevinnem a gyereket, akkor is beviszem, és megkímélem őt is és magamat is az ilyen parasztoktól.