beszámoló

Most kapok végre egy kis levegőt,így megpróbálok írni valamiféle beszámolót a hétvégéről.
Annyit tudni kell rólam, hogy utazni imádok, viszont pakolni gyűlölök. Mindig rettegek attól, hogy mit hagyok itthon, úgyhogy most pénteken is a kis listámmal rohangáltam a nappali a háló és a fürdő között. És kb. 12-szer leltároztam le a csomagokat. Nyuszkám nem kis örömére. :P
Na ennek az lett az eredménye, hogy a gondosan összeválogatott sminkszettem otthon maradt, és ezt persze már az autópályán vettem észre! Kisebbfajta sokkot kaptam, tudom HP vagyok, de nekem ez fontos és kész. :P Tündér Anyukám mentette meg a helyzetet, felajánlotta az ő szettjének egy részét! :D
Na így indultunk neki a nagy útnak, ami szerencsére teljesen zökkenőmentes volt.
Az első éjszakát az ifjú pár hálószobájában töltöttük. Perverz mi? :D
Aztán a szombatunknak minden perce be volt osztva. Délelőtt indultunk egy kis faluba, ami Bécstől 40 km-re volt, az ottani kis templomban volt az esküvő, utána pedig a mulatság.
Ebéd után kb. fél óránk volt elkészülni, hogy időben a templomba érjünk. Mondanom se kell, hogy turbó fokozatra kapcsolva sminkeltem, ráztam a sörényem, hogy valahogy kinézzek. Persze még azt is bele kellett kalkulálni, hogy a ruha fűzős. Szerencsére Drágámmal itthon tartottunk főpróbát és profi módon gyártott nekem 60-as derekat! :D:D
A templomi szertartás teljesen olyan volt mint nálunk, egy valamiben különbözött csak. Viszont ez elég nagy különbség és nem tudom itthon meg lehetne-e valósítani. Egyházi zenék helyett, angol nyelvű szerelmes slágereket énekelt egy nő, zongorakísérettel. Gyönyörű volt és igényes, és megtörte a katolikus szertartás merevségét.
Utána visszamentünk a szállodába és innentől csak ettünk-ittunk és táncoltunk.
Előételnek volt egy tálon mindenféle hideg pástétom, spárga aszpikban, sonka sárgadinnyével. Két leves közül választhattunk, volt fokhagymakrémleves és húsleves palacsintametélttel. A főételeket svédasztalon szervírozták. Ez nem volt nagyon extra. Bécsi szelet és lasagne, valamint marhasült különféle szószokkal. Viszont a salátáik azok valami fenomenálisak voltak.
A desszert pedig gyümölcs volt csokiszósszal.


Az osztrák lakodalom hagyományai szinte semmiben nem különböznek egy magyar lakodalométól. Ugyanúgy van nyitótánc, játékok, gyertyafénykeringő, menyasszonyrablás, újasszonyi ruha, menyecsketánc, stb. Semmi kirívót nem tudok különbségként említeni. Talán csak azt, hogy itt a röviditalokat vacsora után szolgálják fel. Na meg hát az osztrák nem egy mulatós nép az biztos, a táncparketten leginkább a magyar rokonok ropták folyamatosan. :)
Másnap még egy közös reggelivel zártuk a napot a szálloda éttermében. Hát az a friss császárzsömle az ...mmmm...mennyei! :)
Mi nagyon jól éreztük magunkat, nem tudom mikor röhögtem ennyit utoljára. Nagyon jó volt a rég nem látott unokatesókkal nosztalgiázni. A családi kötelékek sokat erősödtek, nekem már ezért megérte elmenni, na meg hogy Életem telefonja egyet sem csörrent az valami külön csoda volt! ;)
Ja és Anya születésnapját sem ünnepeltük még külföldön! ;)